7. Egyes ágazatok beruházási támogatásaira vonatkozó speciális szabályok
Az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint a közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető "az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben"
Az Európai Unión belül kiemelten kezelik azokat az ágazatokat, amelyek gazdasági nehézségekkel küzdenek, vagy szociális - elsősorban foglalkoztatási - szempontból vannak hátrányos helyzetben, vagy az adott ágazat a tagállam vagy az egész Közösség számára stratégiai jelentőséggel bírnak.
Az egyes ágazatokra kialakított speciális uniós szabályok bevezetésének esetei, illetve indokai a következők voltak:
- Egy-egy ágazat esetében előfordulhat, hogy az érintett vállalatok nem képesek önerőből a szerkezetátalakítás vagy a fejlesztés megvalósítására. Az ún. kríziságazatok - amelyekben általában alacsony szintű kutatás-fejlesztés folyik - fokozott versenyhelyzetben vannak a harmadik országokból importált áruk miatt. Jellemzően ilyen kríziságazatok a nagy munkaerő igényű ágazatok, mint például a textilipar.
- A gyorsan fejlődő gazdasági ágazatok esetében a támogatás célja az, hogy az ezeken a területeken működő vállalatok kihasználják a számukra kínálkozó, egyre bővülő piaci lehetőségeket. Ehhez azonban megfelelő fejlesztési tevékenység szükséges, ami állami támogatás nélkül nem képzelhető el.
- Szükség lehet állami fellépésre a Közösségen kívüli kedvezőtlen gazdasági hatások sem-legesítése érdekében. Amennyiben például egy harmadik ország versenyt torzító intézkedéseket hoz, amely hatással van a Közösség gazdasági helyzetére, szükségessé válhat olyan tagállami fellépés, amely ki tudja küszöbölni ezeket a versenytorzító hatásokat (pl. hajóépítő ipar).
- A termelés kapacitásfeleslegének visszaszorítása, amely hozzásegít a termelési feltételek optimális allokációjához, szintén igényelhet állami szerepvállalást. A felesleges kapacitás mindig olyan tényező, amely jelentős többletköltséggel jár, és - ha ez szociális szempontból indokolt - ezt a költséget csak állami támogatással tudják megfizetni (pl. acélipar).
- A Szerződésből is következhet egyes ágazatok kiemelt kezelése, mint például a mezőgazdaság, a halászat, a szállítás, az acélipar és a szénbányászat.
A fentiek alapján a speciális szabályozás egyes ágazatok esetén jelenthet az adott ágazatra meghatározott kedvezőbb feltételeket (pl. támogatás engedélyezése regionális szempontból nem kedvezményezett területeken, a támogatás engedélyezhető mértékének magasabb szintje stb.), de az ágazat kapacitásfeleslege esetén jelentheti alacsonyabb támogatási mértékek érvényesítését, vagy éppen a termelési kapacitások leépítésének támogatását. Az egyes kiemelt ágazatok és a rájuk vonatkozó, az általánostól eltérő támogatási szabályok az érintett ágazatok piaci helyzetének függvényében változtak.
Az Európai Unióban a speciális támogatási szabályok hatálya alá tartozó ágazatok jelenleg a következők: gépjárműipar, szintetikus szálipar, hajóépítő ipar, szállítás, szén- és acélipar (illetve mezőgazdaság és halászat).
